Kettős könyvelő program - Bér
program
Tárgyi
eszköz program - Számlázó
program
Házipénztár - Naplófőkönyv
Önkormányzatok és önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, intézmények teljes pénzügyi-számviteli folyamatainak kezelése!
Ismerje meg és próbálja ki kifejezetten költségvetési szervezetek, önkormányzatok számára kifejlesztett kettős könyvelő programunk előnyeit, mely biztosítja a költségvetési intézmények, önkormányzatok
számára előírt speciális ügyviteli funkciókat!
Költségvetési kettős könyvelő programunk egy teljes integrált rendszer részét képezi!
Költségvetési kettős könyvelő program
Teljes körűen feltöltött költségvetési számlatükör
Szoftverünk a legtöbb piacon kapható más önkormányzati szervek, költségvetési intézmények számára készített szoftvernél nagyobb tudású,
és ár/érték arányban a legjobb választás!
Szakfeladatok pénzforgalmának lekérése
Költségvetési számlatípusok |
25 év tapasztalata alapján kifejlesztett Windows alapú rendszer
Ha nagy tudású programot keres, mely nem terheli meg a szűkös költségvetési előirányzatot, akkor váltson mihamarabb szoftverünkre! Néhány referenciánk: Mezőtúri Református Kollégium Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Bethlen Gábor Református Általános Iskola Tesztelje programját! Vajon az Ön rendszere korszerű? Derítse ki most az alábbi kérdések megválaszolásával!
|
Kérem töltse le
a QS Diamond Könyvelőiroda programrendszer
DEMO
programját, hogy megtapasztalja egy igazán korszerű, és
integrált, hálózatos rendszer előnyeit. A modulok részletes leírásának megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre: - QualitySoft Kettős Főkönyv - QualitySoft Tárgyi Eszköz - QualitySoft Maxbér - QualitySoft Számlázás+pénzügy - QualitySoft Házipénztár - QualitySoft Egyszeres könyvelés
További információkra vágyik?
Válassza Ön is a QualitySoft minőségét, és biztonságát! |
Melyik kormányrendelet tartalmazza a költségvetési szervek sajátos számviteli elszámolásának szabályozását? Melyek az államháztartás szervezetei? (Az Szt. hatálya kiterjed az államháztartás szervezeteire is, amelyeket költségvetési szervnek nevezünk.)
Mit ért módosított teljesítés szemléletű (pénzforgalmi) könyvvitel alatt? Azt jelenti, hogy a pénzbevételek és pénzkiadások, mint előirányzat teljesítések könyvelése mellett, az eszközökben és forrásokban bekövetkező változásokat is folyamatosan rögzítik, továbbá - eleget téve az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak - regisztrálják a teljesíthető jóváhagyott kiadások és a teljesítendő várható bevételek előirányzatát, valamint azok változását a kettős könyvvitel zárt rendszerében. A kettős könyvvitel úgy érvényesül, hogy a könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveletek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a könyvviteli nyilvántartásokban negyedévente kell rögzíteni. Melyek a módosított teljesítés szemléletű könyvvezetés főbb feladatai?
Mik a saját források összetevői?
Mi az Induló tőke? Az eszközök finanszírozására szolgáló azon saját tőkerész, amely a költségvetési szerv tulajdonában, használatában, kezelésében volt 1993. január 1-jén, vagyis az új számviteli elszámolásokra történő áttérés - 1992. január 1je- időpontjában meglevő tőke és az abban az évben történt tőkeváltozás eredményeként számított tőke összege. Az 1993. január 1-jét kővétően alapított költségvetési szerveknél az alapításkor rendelkezésre bocsátott tőke értendő induló tőkének. Mi a tőkeváltozás? A mérlegben kimutatott, eszközök finanszírozására szolgáló tőke amely az 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrás. Számviteli bizonylat az a dokumentum, amely hitelt érdemlően képes alátámasztani a mérlegben kimutatott vagyon nagyságát és összetételét. Minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az Szt.-ben meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel.Számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékei:
|
|
Könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket rögzítik. Ezáltal az egyirányú változások összegezhetőek és egymással szembeállíthatóak.Könyvelési tétel kellékei:
Könyvviteli számlatípusok a költségvetési szerveknél a következő könyvviteli számlákat alkalmazzák a gazdasági események rögzítésére:
Állományi számlák azok az eszköz- és forrásszámlák (mérlegszámlák), amelyeknek év végi egyenlege mutatja a mérlegben szereplő eszközök és források állományi értékét, tehát a számlák adatait a mérleg Eszköz és Forrás oldalán kell bemutatni. Ezek a számlák a költségvetési szervek számlatükrében az 1-4. számlaosztályokban szerepelnek.Előirányzat számlák azok a számlák, amelyeken a költségvetési szerv
Ezeknek a számláknak az alkalmazása a költségvetési szervek gazdálkodásának sajátosságaiból adódik.
Az államháztartásról szóló törvény szerint az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek gazdálkodásukat
pénzügyi terv alapján végzik, amelyben meghatározzák a feladataik ellátásához teljesíthető jóváhagyott
kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket, mint előirányzatokat.
Eredeti előirányzat
Előirányzat teljesítési számlák
Technikai számlákat különféle átvezetések könyvelésénél alkalmazzák a költségvetési szervek. Ilyen átvezetési számlák közbeiktatásával történik a könyvelés pl. a közgazdasági osztályozás szerinti kiadások, vagy a bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolásakor.Kiadási előirányzatok számlákon a könyvelés szabályai hasonlóan könyvelünk, mint a forrásszámlákra, tehát: a Tartozik oldalon könyveljük:
Bevételi előirányzatok számlákon a könyvelés szabályai az eszközszámlákkal azonos módon könyvelünk, tehát: a Tartozik oldalon könyveljük:
Főkönyv A könyvviteli számlák összességét, a valamennyi könyvviteli számlát tartalmazó feljegyzést főkönyvnek nevezzük; a főkönyvhöz tartozó számlák pedig a főkönyvi számlák. Számlasoros elszámolás lényege, hogy a főkönyvi számlákon a gazdasági műveleteket bizonylatok alapján, főkönyvi-számlánként kell rögzíteni. Ezzel a könyveléssel alakul ki az egyes számlákon az eszközök és források állománya, illetve ez mutatja a számla egyenlegét.Napló Azt a zártrendszerű feljegyzéssorozatot, amely a gazdasági műveleteket idősorrendben jegyzi fel, naplónak nevezzük. A napló idősoros feljegyzés. Szintetikus számlák a könyvviteli számlák (főkönyvi számlák) összesítő, idegen szóval szintetikus számlák.Analitikus nyilvántartások A főkönyvi elszámolások mellett vezetett részletező nyilvántartások a segédkönyvek, vagy idegen szóval analitikus nyilvántartások. Az analitikus nyilvántartásokat mennyiségben és értékben, illetve csak mennyiségben lehet vezetni. Főkönyvi kivonat tartalmazza főkönyvi számla típusonként (Állományi számlák, Előirányzat teljesítési számlák, Előirányzat számlák)- a főkönyvi számlák számát, megnevezését, halmozott Tartozik, illetve halmozott Követel forgalom, valamint T. vagy K. egyenlegét.Leltár tehát egy olyan részletes kimutatás, amely - egy adott időpontban,
Leltározás: Azt a műveletet, amelynek során az eszközök (és források) mennyiségét adott időpontban a tényleges állapotnak megfelelően méréssel, számbavétellel pontosan megállapítjuk, leltározásnak nevezzük. Könyvviteli mérleg tehát olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontban összevontan, pénzértékben mutatja ki bal oldalán az eszközök, jobb oldalán pedig a források állományát.Számlakeret A könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza, számlacsoportonkénti részletezésben Négyszámlasoros elmélet a költségvetési szerveknél (eszközszámlák, forrásszámlák, költségszámlák, eredményszámlák vezetése) sajátosan értelmezendő, mert nem költséget, hanem kiadást számolnak el, eredményszámlák (önköltség és árbevétel) helyett bevételi számlákat alkalmaznak. Mégis rögzíthető, hogy a négy-számlasoros elmélet érvényesül, mivel élesen elkülönülnek a számlatükörben:
Állományi számlák A számlakeretben az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat; ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály a forrásszámlákat foglalja magában. Ezen számlaosztályok számlái biztosítják a mérlegkészítéshez szükséges adatokat. Ezeket a számlákat állományi számláknak nevezzük. Forgalmi számlák Azokat a számlák, amelyeken az előirányzatok teljesítését számoljuk el forgalmi számlák, vagy más néven előirányzat teljesítési számlák, amelyek az évközi pénzforgalom kimutatására szolgálnak. Előirányzat teljesítési számlák Azokat a számlák, amelyeken az előirányzatok teljesítését számoljuk el forgalmi számlák, vagy más néven előirányzat teljesítési számlák, amelyek az évközi pénzforgalom kimutatására szolgálnak. Pénzforgalmi jelentés összeállításához a szakfeladatokra (vagyis a költségvetési szerv tevékenységeire) vonatkozó információkat
Mely számlaosztályokban szerepelnek kiadási előirányzat és előirányzat teljesítési számlák közgazdasági osztályozás szerint?
Számviteli alapelvek
Számviteli politika: A gazdálkodó által készített, jogszabályokat kiegészítő rendelkezések sorozata, amelyeknek betartása a gazdálkodó számára kötelező. A számviteli politika rögzíti, hogy az adott intézménynél
Számlarend Az egyes számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások alapján kell a gazdálkodóknak elkészíteni számlarendjüket, amelynek tartalmaznia kell
Költségvetési előirányzat meghatározott bevételi vagy kiadási jogcímen tervezhető, és ennek megfelelően beszedendő, ill. felhasználható pénzeszközt (keretet) jelent. A költségvetési előirányzatok lehetnek - bevételi és - kiadási jellegűek.Költségvetési előirányzatok adminisztratív osztályozása a nemzet adminisztrációját tükrözi;
Költségvetési előirányzatok közgazdasági osztályozása
Költségvetési előirányzatok funkcionális osztályozása
Bevétel a költségvetési szerveknél: bevételként kell elszámolni
A bevételek csoportosítása a pénzforgalom alapján Pénzforgalmi bevételként csak a költségvetési elszámolási számlára ténylegesen befolyt, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlán jóváírt, valamint a pénztárba befizetett összegeket lehet elszámolni, és főszabályként ezeket lehet a bevételi főkönyvi számlákon kimutatni. (A vevőknek kiszámlázott, illetőleg az adósként előírt bevételeket a főkönyvi könyvelésben bevételként nem lehet kimutatni, azokat folyamatosan és naprakészen az analitikus nyilvántartásban kell rögzíteni.) Így a bevételek tényleges pénzforgalommal járnak, a költségvetési szervnek „megszámlálható" pénzeszközöket jelentenek. Pénzforgalom nélküli bevételek: a tartalékok igénybevételeként jelennek meg. Bevételként az államháztartás pénzforgalmi szemléletű osztályozásában, a zárt, teljes körű elszámolás érdekében azon alapszerűen kezelt pénzeszközöket kell kimutatni, amelyeket a folyó évi költségvetési kiadások finanszírozásába vonnak be. Ide tartozik:
Költségvetési bevételek mely számlaosztályokban jelennek meg? Költségvetési bevételek elszámolása nemcsak a 9. számlaosztályban, hanem az 1., a 2. és a 4. számlaosztályokban is megjelenik. A jogcím szerinti csoportosítását a következőkkel kell még kiegészíteni:
A bevételeket tevékenységek (szakfeladatok) szerinti csoportosítása: Tevékenységek (szakfeladatok) szerint (99.) csoportosítás mutatja, hogy az adott bevételek milyen tevékenység érdekében felmerülő kiadások teljesítéséhez nyújtanak fedezetet. A csoportosításnak a könyvviteli zárlat során és áttételesen a tartalékok megállapításánál funkciója van. A bevételi számlák év végi zárása ugyanis más-más számlára történik, attól függően, hogy a bevétel a költségvetési szerv melyik tevékenységéhez kapcsolódik. Kiadás fogalma:
Kiadások főbb csoportosítási szempontjai:
Megjelenési formájuk szerint a kiadások lehetnek: (közgazdasági osztályozás);
Működési kiadások A költségvetési szervek feladataik ellátása érdekében szükségszerűen teljesítenek olyan kiadásokat, amelyek nem eredményeznek vagyon- (tőke-) növekedést, későbbi időpontban nem térülnek meg. Ezekben az esetekben a költségvetési szervek a kiadások teljesítésével működésüket, illetve annak különféle feltételei biztosítják, vállalt kötelezettségeik teljesítését teszik lehetővé. Ilyen kiadások: a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, valamint az ellátottak pénzbeli juttatási kiadásai. Kiadások tevékenysége szerinti (funkcionális osztályozás) két nagy csoportba sorolhatjuk:
Költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolások csoportosítása Függő kiadások (költségvetési aktív függő elszámolások) Átfutó kiadások (költségvetési aktív átfutó elszámolások) Kiegyenlítő kiadások (költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások) Függő kiadások (költségvetési aktív függő elszámolások) Ebbe a csoportba olyan tételeket lehet besorolni, amelyekről a felmerüléskor még nem lehet megállapítani, hogy azokat milyen ellenszámlával szemben kell nyilvántartásba venni. Ilyen esetek lehetnek:
Átfutó kiadások (költségvetési aktív átfutó elszámolások) Ebbe a csoportba olyan tételeket lehet besorolni, amelyek a költségvetési szervnél átmeneti jellegűek és időlegesen megjelenő - lebonyolítás jellegű - kiadások. Ide tartozik az olyan feladat pénzügyi lebonyolítása is, amely a költségvetési szerv tevékenységével csak közvetett kapcsolatban van. Ilyenek lehetnek:
Kiegyenlítő kiadások (költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások) Ebbe a csoportba olyan tételeket lehet besorolni, amelyek előleg kifizetésével, valamint a különböző, költségvetési körbe tartozó bankszámlák, keretszámlák egymás közötti, illetve a pénztárak közötti kiadási pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatosak. Ilyen műveletek pl.:
Tartalék fogalma A költségvetési szerv alaptevékenységének ellátása során keletkezett pénzmaradványból, előirányzat-maradványból tevődik össze, amelyet növelhet a vállalkozási tevékenység takarékos és gazdaságos ellátásának eredményeként előálló megtakarítás összege. A tartalék a költségvetési szerv döntésétől függően - a vonatkozó gazdálkodási előírások figyelembevételével - használható fel akár működési, akár fejlesztési, felhalmozási célokra. Kötelezettségek fogalma A kötelezettség a költségvetési szerv részére meghatározott időre rendelkezésre bocsátott, illetve rendelkezésre álló, működési vagy fejlesztési célt szolgáló idegen forrás, amellyel kapcsolatban az intézménynek rendszerint fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez azt jelenti, hogy
Egyéb passzív pénzügyi elszámolások csoportosítás
Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Olyan ténylegesen befolyt bevételeket kell kimutatnia a költségvetési szerveknek, amelyeknek a rendeltetése tisztázatlan, vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi előirányzata nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Ezek a bevételek az adott beszámolási időszakban nem számolhatók el véglegesen bevételként, mert nem a költségvetési szervet illetik. Függő bevételek (költségvetési passzív függő elszámolások) Ebbe a csoportba olyan tételeket kell besorolni, amelyek tartalma ismeretlen, vagy már a felmerüléskor, jóváíráskor ismert, hogy nem a költségvetési szervet illeti, illetve csak a teljesítést követően állapítható meg, hogy tévedésből, vagy hibás elszámolás folytán keletkezett. Ilyen esetek lehetnek:
Átfutó bevételek (költségvetési passzív átfutó elszámolások) Ebbe a csoportba olyan tételeket kell besorolni, amelyek a költségvetési szervnél átmeneti és időlegesen megjelenő, lebonyolítás jellegű bevételként jelentkeznek. Olyan feladatok pénzügyi lebonyolítása tartozik ide, amelyek a költségvetési szerv tevékenységével csak közvetett kapcsolatban vannak. Például:
Kiegyenlítő bevételek (költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások) Ebbe a csoportba olyan tételeket kell besorolni, amelyek a különböző, költségvetési körbe tartozó bankszámlák egymás közötti, illetve a bankszámla és a pénztár közötti bevételi pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatosak. Ide tartozik:
Költségvetésen kívüli egyéb passzív pénzügyi elszámolások körébe azok a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek tartoznak, amelyeket a számlavezető hitelintézet/Kincstár nem a költségvetési elszámolási számlán, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlákon írt jóvá, hanem az ún. idegen pénzeszközök kezelésével kapcsolatosan keletkeztek (pl. letétek, lakásépítés, -vásárlás munkáltatói támogatása). Ezeket a bevételeket a költségvetési szerveknek nem szabad a beszámoló pénzforgalmi jelentésében kimutatniuk (mert nem képezi részét a költségvetésüknek), de a költségvetési szerv vagyoni helyzetét, könyvviteli mérlegét módosíthatják.Könyvviteli zárlat fogalma Az egy-egy naptári időszak végén a gazdasági események folyamatos könyvelésének teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkát és a tárgyidőszak végén a főkönyvi számlák technikai lezárását jelenti. Éves beszámoló részei:
Pénzforgalmi jelentés A költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint ezek teljesítését tükrözi. Ez a beszámoló rész képezi az alapján az Országgyűlés elé terjesztendő zárszámadásnak, amelyben számot adnak a költségvetési szervek arról, hogy az éves költségvetésben - a feladataik ellátásához - rendelkezésre bocsátott, jóváhagyott előirányzatokat miként használták fel. A pénzforgalmi jelentésből lehet tájékozódni a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően a fejezetenkénti és költségvetési címenkénti, valamint bevételi és kiadási jogcímek szerint elért bevételekről és kiadásairól, azoknak az előirányzatokkal való egybevetésével a költségvetés teljesítéséről. A költségvetési szervek a pénzforgalmi jelentéssel kapcsolatos kötelezettségüknek a következő űrlapok kitöltésével tesznek eleget. Pénzmaradvány Az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete. A fogalom meghatározásból következik, hogy
A pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása 2. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. 1. A költségvetési bankszámlák záróegyenlegei 2. Pénztárak és betétkönyvek záróegyenlegei 3. Záró pénzkészlet (1+2) 4. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlege 5. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (-) 6. Költségvetési aktív átfutó elszámolások záróegyenlege 7. Költségvetési passzív átfutó elszámolások egyenlege (-) 8. Költségvetési aktív függő elszámolások záróegyenlege 9. Költségvetési passzív függő elszámolások záróegyenlege (-) 10. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összesen (4-9 sorok összesen) (± ) 11. Előző évben (években) képzett tartalékok maradványa (-) 12. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (-) 13. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (3 ± -11-12) 14. Intézményi költségvetési befizetés többlettámogatás miatt 15. Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt 16. Költségvetési kiutalás kiutalatlan intézményi támogatás miatt 17. Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt 18. Pénzmaradványt terhelő elvonások 19. Költségvetési pénzmaradvány (13 ± 14 ± 15 ± 16 ± 17 ± 18) 20. A vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 21. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (± ) 22. Módosított pénzmaradvány (19+20 ± 21) 23. A 19. sorból:
A pénzmaradvány megállapítása a könyvviteli elszámolás alapján
Ezeknek a főkönyvi számláknak az év végi záró egyenlegét át kell vezetni a 494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása számlára.
A 494. számla év végi egyenlege a költségvetési szerv alaptevékenységi bevételeinek és kiadásainak különbségeként a tárgyévi gazdálkodás pénzmaradványát mutatja.
Előirányzat-maradvány
Előirányzat-maradvány alakulása (az alaptevékenység szakfeladataira) 3. sz. melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. 1. Kiadási előirányzat (+) 2. Kiadási előirányzat teljesítése (-) 3. Kiadási megtakarítás (1-2) 4. Bevételi előirányzat (-) 5. Bevételi előirányzat teljesítése (+) 6. Bevételi lemaradás (túlteljesítés) (4-5) 7. Kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás különbsége (3+6 sor) (+, -) 8. Alaptevékenység előző év(ek)ből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat maradványa (+) 9. Vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg (+) 10. Módosított kiadási megtakarítás (7+8+9) 11. Központi költségvetés központosított bevételét képező összeg (-) 12. Költségvetési szervet meg nem illető összeg (-) 13. Felhasználható előirányzat-maradvány (10-11-12) 14. Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány 15. Szabad előirányzat-maradvány Pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. A pénzforgalmi eredmény:
Az eredménykimutatás (Pénzforgalmi eredmény) előírt tagolása 4. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. 1. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzata 2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt: folyó bevételei 3. - kamatbevétele 4. - felhalmozási és tőke jellegű bevételei 5. - osztalék és hozambevétele 6. - pénzforgalom nélküli bevétele 7. - felhalmozási és folyó támogatásai, visszatérülései 8. - hiteleinek, rövid lejáratú értékpapírjainak bevételei 9. - bevételei összesen (2 + ... + 8) 10. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata 11. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt folyó (és pénzforgalom nélküli) kiadásai 12. - felhalmozási és tőkekiadásai 13. - pénzeszközátadásai, elvonásai, egyéb átutalásai 14. - hiteleinek, rövid lejáratú értékpapírjainak kiadásai 15. - kiadásai összesen (11 + ... + 14) 16. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (09-15) 17. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás (-) 18. Alaptevékenység ellátására felhasznált tárgyévi eredmény (-) 19. Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) eredménye (-) 20. A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására felhasználni tervezett eredmény (-) 21. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító tétel (ń) 22. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (16-17-18-19-20 ± 21) 23. Tárgyévről átvitt veszteség 24. Megelőző év(ek) el nem számolt veszteségének tárgyévre eső része (-) 25. Vállalkozási tevékenység helyesbített eredménye (22+23-24) 26. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés (-) 27. Tartalékba helyezhető összeg (16-18-19-26) Vállalkozási tartalék A vállalkozási tevékenység összes, a költségvetési évben befolyt bevételének, pénzforgalom nélküli bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözete.. A pénzforgalmi eredmény megállapítása a könyvviteli elszámolás alapján a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervek a főkönyvi könyvelésből a 495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása főkönyvi számla egyenlege alapján tudják megállapítani. A főkönyvi számlára kell átvezetni
év végi egyenlegét. A 495. számla egyenlegének meg kell egyeznie az Eredménykimutatás levezetésében levő 16. sor Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye összegével. A pénzforgalmi eredmény megállapítása a könyvviteli elszámolás alapján a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a főkönyvi könyvelésből
|
|
Kérem töltse le
a QS Diamond Könyvelőiroda programrendszer
DEMO
programját hogy megtapasztalja egy igazán korszerű, és
integrált, hálózatos rendszer előnyeit. A modulok részletes leírásának megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre: - QualitySoft Kettős Főkönyv - QualitySoft Tárgyi Eszköz - QualitySoft Maxbér - QualitySoft Számlázás+pénzügy - QualitySoft Házipénztár - QualitySoft Egyszeres könyvelés
További információkra vágyik?
Válassza Ön is a QualitySoft minőségét és biztonságát! |
QualitySoft költségvetési kettős könyvelő program